IBANEZ AT 200 - AV
Andy Timmons Signature

Specs

Name: AT 200
Years: 2004-2005
Areas: Worldwide (except Japan)
Made in: Japan
Finishes: AV (Antique Violin) 

Body 


Body type:
Solid body
Body material:
Mahogany
Neck joint:
AANJ
Bridge:
Wilkinson Synchronized
Hardware color:
Chrome 

Upgraded DiMarzio Timmons set
Upgraded DiMarzio Timmons set

Neck 


Neck type:
AT Prestige
Neck material:
1-piece maple
Fingerboard:
Rosewood
Inlays:
Pearl dot
Frets:
22 / jumbo                             Machine Heads:             Schaller M6-IND locking


Electronics 


PU Config:
HHH
Bridge PU:
DiMarzio AT-1 
Mid PU:
DiMarzio The Cruiser bridge
Neck PU:
DiMarzio The Cruiser bridge 
Controls:
2 volume / 1 tone / 5-way lever 

Történet

Ha már olvastad a JS2000-em történetét, akkor tudhatod, hogy hogy akadtam erre a gitárra. Egészen addig a pontig nem is tudtam, hogy ez a modell valaha létezett, a 2004 és 2005-ös Ibanez katalógus nem volt meg, így csak az AT100 és AT300 hangszereket ismertem. Előbbi ugye a Strató kinézetű éger/jávor fogós gitárja Andy-nek, utóbbi a mahagóni testű, rózsafa fogólapos, 2000-es években használt verziója. Egy gyűjtő barátomnak van mindkettő, így azokon már játszottam párszor, szóval tudtam, hogy mire számítsak. Nos, ez a 200-as verzió a 300-as olcsóbb testvére volt, ami - tekintve, hogy ez is japán Prestige - csak a hardware-ekben, ill. az egyszerűbb, kevésbé csicsás pontberakásban nyilvánult meg. A nyakprofil teljesen ugyanaz, minden más is, a vasakat meg lehetett cserélni, úgyhogy ezt is tettem. A DiMarzio endorsementem első rendelése a Timmons szett volt (AT-1, 2x The Cruiser Bridge), amitől az FGM400 mellett a másik legjobban szóló rockgitárom lett. A sima Gotoh hangolókulcsokat a Music Man Luke gitárjaimon jól bevált satus Schaller-ekre cseréltem (a Sperzel azért nem jött szóba, mert máshol voltak a furatai, mint a Gotoh-nak), a gagyi, betekerős karos, használhatatlan tremolót pedig egy Wilkinson bepattintós karos, vibrátókra remekül használható hídra. Így egy tökéletes, a 300-as nagytestvérrel azonos szintű gitár jött létre, amit pár nappal az elkészülte után sikerült is aláiratni a mesterrel, miután tartott egy irgalmatlan workshop-ot Budapesten. Előttem aláírt egy AT300-at, de még szinte odébb se ment a tulaja, már nyúlt is az enyémért, mert elmondása szerint iszonyat kevés ilyet lát. Hát, jó napja lehetett akkor, mert Magyarországon kettőt is láhatott! :) De tényleg iszonyat ritka, e-bayen sose láttam eladót, az, meg hogy ezt 11 éves korában újonnan, fóliásan tudtam megvenni, tényleg egy kisebb csoda. Pengetett rajta pár figurát, dumáltunk az upgrade-ekről, húrvastagságról, action-ről - meg is dícsérte az Oroszlánbarlang hangszerbeállítási munkáját - és aztán végül két helyütt is dedikálta. Nem vagyok nagy híve az ilyesminek, nem hiszem, hogy egy aláírástól bármi jobb, értékesebb lesz, de így legalább sikerült kezet fogni és dumálni pár mondatot a világ egyik legjobb gitárosával. A workshopja meg életem talán legjobb gitárhangzását és gitározását hozta, amit élőben valaha hallottam. Pedig hallottam már jókat...Zseni a pali, bár rendkívül alulértékelt sajnos....